F. Zoltán /ILLC/
Ha a ködbe
álmodhatnék
De jó lenne a ködbe,
Egyszer belemarkolni,
Vidám színes képekkel,
Telis tele rajzolni,
Pingálnék rá szivárványt,
Jobbat mint az igazi,
Alkotnék rajta fénysugárt,
S napot melegen ragyogni,
Festett egem szebb lenne,
Mint odafent a valódi,
Minden madár lejönne,
A műveimben szárnyalni,
Ó aztán még rajzolnék,
A tél közepén nyarat,
Egész nap csak lazulnék,
Nem lapátolnám a havat,
Sosem áztatna eső,
S nem fújna a szél,
Elég lenne pár felhő,
Mi keletről nyugatra ér,
Csak elképzelnék mindent,
És megfesteném rajta,
Minden reggel a ködben,
Az álmom valóra válna.
Egyszer belemarkolni,
Vidám színes képekkel,
Telis tele rajzolni,
Pingálnék rá szivárványt,
Jobbat mint az igazi,
Alkotnék rajta fénysugárt,
S napot melegen ragyogni,
Festett egem szebb lenne,
Mint odafent a valódi,
Minden madár lejönne,
A műveimben szárnyalni,
Ó aztán még rajzolnék,
A tél közepén nyarat,
Egész nap csak lazulnék,
Nem lapátolnám a havat,
Sosem áztatna eső,
S nem fújna a szél,
Elég lenne pár felhő,
Mi keletről nyugatra ér,
Csak elképzelnék mindent,
És megfesteném rajta,
Minden reggel a ködben,
Az álmom valóra válna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése