Ihász-Kovács Éva
Úgy …
Úgy mondom ki a hűséget,
olyan áhítattal, mint ahogyan a tél mormolja
fehér imáit
a barna-bozótú gyülekezetben,
ahogyan a decemberi föld
félti és óvja magzatait:
a rügyeket és a magokat -
öntudatlanul - magától
értetődő anyasággal.
Úgy rajzoltalak
belső egem kék-titkú
látóterére,
ahogyan a vak mondja
önmagának a fényt.
olyan áhítattal, mint ahogyan a tél mormolja
fehér imáit
a barna-bozótú gyülekezetben,
ahogyan a decemberi föld
félti és óvja magzatait:
a rügyeket és a magokat -
öntudatlanul - magától
értetődő anyasággal.
Úgy rajzoltalak
belső egem kék-titkú
látóterére,
ahogyan a vak mondja
önmagának a fényt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése