.kaktusz
Február – a tél
utolsó hónapja
Bizony, minél
lángolóbb a szerelem,
a búcsú annál keservesebb,
még akkor is, ha tudjuk biztosan,
hogy a kedves visszatér egy napon,
s legyen bármilyen fagyos is,
távozik a tél februárban mégis,
ami keserűség az ő szerelmesének,
de a várakozás gyönyörűsége
a másiknak,
a tavasz hűséges imádójának,
kinek ez az utolsó a reménytkeltő,
szerelmes, aki türelmetlenségében
messzire ijesztené a telet,
hogy a átadja a helyet a kedvesnek,
a kedvesnek,
aki itt van már a kertek alatt...
a február nem húzza sokáig a búcsút,
ő csak egy rövidke, szerény hónap,
a télben is csak utolsó,
nem áll hosszan útjába
sokak kedvesének,
a virággal köszönő tavasznak...
az egyiknek szomorúság:
a búcsú napjai hamar elszállnak,
sokat kell várni a következő találkozásra,
a másiknak ez a rövidke,
reményteli hónap
végtelennek tűnik...
valaki búcsúzik szomorúan,
valaki készülődik a találkozásra,
februárban, a tél utolsó hónapjában.
a búcsú annál keservesebb,
még akkor is, ha tudjuk biztosan,
hogy a kedves visszatér egy napon,
s legyen bármilyen fagyos is,
távozik a tél februárban mégis,
ami keserűség az ő szerelmesének,
de a várakozás gyönyörűsége
a másiknak,
a tavasz hűséges imádójának,
kinek ez az utolsó a reménytkeltő,
szerelmes, aki türelmetlenségében
messzire ijesztené a telet,
hogy a átadja a helyet a kedvesnek,
a kedvesnek,
aki itt van már a kertek alatt...
a február nem húzza sokáig a búcsút,
ő csak egy rövidke, szerény hónap,
a télben is csak utolsó,
nem áll hosszan útjába
sokak kedvesének,
a virággal köszönő tavasznak...
az egyiknek szomorúság:
a búcsú napjai hamar elszállnak,
sokat kell várni a következő találkozásra,
a másiknak ez a rövidke,
reményteli hónap
végtelennek tűnik...
valaki búcsúzik szomorúan,
valaki készülődik a találkozásra,
februárban, a tél utolsó hónapjában.
2014. január 31.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése