Ligeti Éva
Nyár hagyatéka
tűzgolyót görget az égbolt
fókuszban lankad a mersze
egykori szép szeretőként
csókolni nem merne persze
út menti bokrok pirosban
csipkebogyó színe sápad
hajnali köd csecserészi
gyöngyköpenyében a lábad
kúszik a szőlőhegyekre
lanyha meleg fuvolázva
fürtönként gyűlik az újbor
éretté válva parázna
szél szalad lenge kabátban
kerge vadóc ivadéka
felkavar múlt remegése
pilledő nyár hozadéka
röppen a szarka merengve
fénylik a szárny suhogása
hullik fa lombja peregve
hallik dió kopogása
szürke dolmányos barázda
szántja jelen hagyatékát
fénybeszőtt végtelen álom
átszeli vágy szakadékát
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése