Kassák Lajos
A hajnal trombitái
köszöntenek
A hajnal trombitái
köszöntenek minket a hajnal öregjei és fiataljai
hideg árnyékunkba
hull a kígyó mielőtt szemeit ránk emelhetné
emlékezz rám ha
elmegyek a víz összegyűrődik lépteim mögött
most a négy fal
között dolgozom tollal ecsettel vésőkkel
és más egyszerű
szerszámokkal
tűz és kibontatlan
titok van az ujjaimban az építés törvényeit hirdetem
de sajnos nekünk a
legjobb barátaink értelmét is át kell alakítanunk
toronylámpa és
bányamunkás vagyok egyszemélyben
mi az amit nem értesz
meg belőlem
íme itt van a tányér
fehér porcellánból készítettem
és keresztben fekszik
rajta a kés ami fiatal gyümölcstől véres
ne nevess hogy
beszélek hozzád nem tudok elszakadni tőled
bátor fiaiddal és
termékeny asszonyaiddal
életem tavaszi
környéke vagy te
az elindulásom és
megérkezésem vagy te
megmozsdom a fényben
hogy tiszta és jószagú legyek neked
a hullám bejön a
szobába hogy elvigyen
vasszerkezeten állok
kiáltásomban harcaid
emlékei virágoznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése