Koszpek ferenc - Megszeretni, s nem feledni

Koszpek Ferenc

Megszeretni, s nem feledni

http://www.youtube.com/watch?v=vm59OshJ1Pk 

Megszeretni egyetlen pillanat kellett,
Elfeledni rövid lesz az egész élet.
Csak megláttam, és elállt a lélegzetem,
Rögtön tudtam, Ő az, akit rég kerestem.
Megismertem, és azóta Őt szeretem,
Bármi lesz is, most már csakis Ő kell nekem.

Emlékszem a szívem nagy dobbanására,
Emlékszem, nem tudtam ránézni sem másra.
Emlékszem a haja csillag-illatára,
Emlékszem még keskeny, rózsaszín ajkára.
Emlékszem az egész csodás, hosszú nyárra,
Jól emlékszem a felhőtlen boldogságra.

Csókjának édes ízére is emlékszem,
Azzal bolondított engem meg egészen.
A sok boldog nevetésre is emlékszem,
Maradt még sokkal több szép emlékem.
De az emlékek lassan homályba vesznek,
Bár nekem mindig nagyon fontosak lesznek.

Eszembe jut midig, ha az eget nézem,
Mindig, ha egy szellő fuvallatát érzem.
Eszembe jut minden egyes szivárványról,
S eszembe jut minden árnyat adó fáról.
Ha hozzám ér valaki más puha keze,
Eszembe jut, milyen jó volt akkor Vele.

Elvesztettem Őt. Az élet oly kegyetlen.
Most már tudom, nekem Ő volt az egyetlen.
Elindulok minden héten keresni Őt,
Mert tudom, hogy mindig fogom szeretni Őt.
Kevés esély van arra, hogy rátaláljak,
De nem bírom tovább, hogy csak várjak, várjak.

Nincs is nekem már semmi más kívánságom,
Az sem kell, hogy teljesüljön minden álmom,
Csak Őt kérném, de nincsen hozzá hatalom,
Őt szeretném, tiszta szívből Őt akarom!
Megtennék bármit, mit ember megtehet,
Cserébe Ő se felejtsen el engemet!