Szomorúfűz
A felszálló homályban
...
Százszínű kékség – az
azúrkéktől a szürkén át. Az őszi kertek érettsége, aranyló színeivel. Esőverte,
hulló levelek: a hervadás folyamatában. Múlékony illatár, kesernyés
füstgomolyag a homályos párában. Emlékek: színek, fények, árnyak az ősz
nyugalmában, a bűvös, titkos elmúlásban. Fény és árny játszadozása, a lángok
derengő léte – az esték meghitt gyertyafényeiben.
A ködben olyan
titokzatossá, felismerhetetlenné válik minden. Egyformák a fák, a házak, az
ablakok, a kapuk. Bolyongunk és nem tudjuk, hova is lépjünk be.
A szobák mélyén csend
honol, álomtündér álomport szór a szemekbe. Az élet történései suhannak el
mellettünk.
Későn oszlik a köd a
felszálló homályban merengő sugarak közt.
Párás, esti levegő,
harmatgyöngyszemes hajnalok. Az ősz áldott termékenysége, a Föld rejtett
kincseiben. Lebegő párák a légben, - szelíd, méla emlékezésben.
A szívek, a lelkek
szárnyalása az őszi illatokban.
http://www.youtube.com/watch?v=sU4310-tynw
VálaszTörlés