Szijártó Péter
Míg a fény megmoccan
álmodtam s álmomban
mint az apró kishalak
ki be úsztak szájunk szélén a szavak
vártuk míg a fény megmoccan
el nem múló órákhosszan
jajj micsoda éjjel, micsoda nap
aztán ahogy felébredtem
senki nem is volt mellettem
s én, mint ki úgymaradt
arcod emlékét kerestem
(utáltam hogy ébren lettem)
eltűntek a vonalak
elkapott egy pillanatra
miközben már mosakodtam
a hogyan tovább, mi lesz mostan?
ég ígéri, a föld nem adja :
ilyen lány vagy, s egyre jobban
vártam míg a fény megmoccan
s visszahív a paplan-partra
ballagtam hát, sok volt dolgom
de csak hordott az út önmagán
gondolatom mind e dolgon
papírhajó a szerelem csendtaván
elázok így mozdulatlan
jajj ez kimondhatatlan
micsoda álom, micsoda lány
mint az apró kishalak
ki be úsztak szájunk szélén a szavak
vártuk míg a fény megmoccan
el nem múló órákhosszan
jajj micsoda éjjel, micsoda nap
aztán ahogy felébredtem
senki nem is volt mellettem
s én, mint ki úgymaradt
arcod emlékét kerestem
(utáltam hogy ébren lettem)
eltűntek a vonalak
elkapott egy pillanatra
miközben már mosakodtam
a hogyan tovább, mi lesz mostan?
ég ígéri, a föld nem adja :
ilyen lány vagy, s egyre jobban
vártam míg a fény megmoccan
s visszahív a paplan-partra
ballagtam hát, sok volt dolgom
de csak hordott az út önmagán
gondolatom mind e dolgon
papírhajó a szerelem csendtaván
elázok így mozdulatlan
jajj ez kimondhatatlan
micsoda álom, micsoda lány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése