Tokaji Márton
Az emlék örök
Magaddal vittél
mindenemet.
A gondolatomat, mit pókhálóként
szőttem köréd.
Szívemnek dobbanó ütemét,
mely véremet kergette feléd.
Lelkünk nyugalmának álmát,
mely a boldogságunkban lebegett.
Elvittél mindent tőlem!
Amit elvinni lehetett.
A mosolyodat mi napsugárként melegít.
Szemednek csillogó varázsát,
mely bennünket felhevít.
Lelked húrjának remegését,
dobogó szíved melegét.
Bársonyos bőrödnek illatát,
szerelmünk lobogó tüzét.
Elvitted a nappalokat,
a madarak édes dalát.
A szívemben szunnyadó parázs
világítja be az éjszakát.
Elmentél tőlem messze, messze,
de egy valami itt maradt.
az emlék bilincsnek kulcsa,
melynek elveszni nem szabad.
A gondolatomat, mit pókhálóként
szőttem köréd.
Szívemnek dobbanó ütemét,
mely véremet kergette feléd.
Lelkünk nyugalmának álmát,
mely a boldogságunkban lebegett.
Elvittél mindent tőlem!
Amit elvinni lehetett.
A mosolyodat mi napsugárként melegít.
Szemednek csillogó varázsát,
mely bennünket felhevít.
Lelked húrjának remegését,
dobogó szíved melegét.
Bársonyos bőrödnek illatát,
szerelmünk lobogó tüzét.
Elvitted a nappalokat,
a madarak édes dalát.
A szívemben szunnyadó parázs
világítja be az éjszakát.
Elmentél tőlem messze, messze,
de egy valami itt maradt.
az emlék bilincsnek kulcsa,
melynek elveszni nem szabad.
http://www.youtube.com/watch?v=vs1thb9LI04
VálaszTörlés