Tóth Roland - Kihunyt csillagok

Tóth Roland /Sentenced/

Kihunyt csillagok

A becsület színes forgatagában
költöttük el a bizalom pénzeit
két marokkal szórtuk
egymás féltve őrzött kincseit
pedig angyalok voltunk
csak az egyik sarkon
lángolt az irigység
a másikon meg a kígyó
smaragd szemekkel
így kúsztunk előre
szívünkben a fájdalom repeszekkel
eltévedtünk valami furcsa útvesztőben
és addig jártunk körbe-körbe
mint kéregető vak koldusok
míg szemünkből a földre
hulltak a kihunyt csillagok