dPanka
November
a
múlt rapszódiájában
a haldokló levelek
hullnak feledkezve
a szél erősen vág bele
az avarba csípve
a nap utolsó sugarával
meleget szeretne
mégis csavarog
és állandón becsapva
színeket marcangol
üresen álló padon
esőcseppek nyelnek
megfáradt harmatot
varjak kárognak idei telet
átszelve az csendet.
benn zokog november
és akiket szerettem
végtelen keresem
mely sosem lesz temetve
szívük gyertyafényben.
a haldokló levelek
hullnak feledkezve
a szél erősen vág bele
az avarba csípve
a nap utolsó sugarával
meleget szeretne
mégis csavarog
és állandón becsapva
színeket marcangol
üresen álló padon
esőcseppek nyelnek
megfáradt harmatot
varjak kárognak idei telet
átszelve az csendet.
benn zokog november
és akiket szerettem
végtelen keresem
mely sosem lesz temetve
szívük gyertyafényben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése