Csitáry-Hock Tamás
Van a varázs…
Éled az életed. Amiben sok minden történhet. Vannak
benne mosolygós reggelek, magányos déli kávézások, esős délutánok, kandallós
esték. Néha a rég várt könyvet hozza a postás, máskor csak kevésbé várt
számlákat. Van, hogy új munkahelyet találsz, de van, hogy a régit veszíted el.
Vannak boldog találkozásaid és fájdalmas búcsúzásaid. Élsz. Teszed a dolgod. És
álmodsz. Aztán egy napon belépsz valahová.
Egy helyiségbe. Egy teljesen szokványos, szürke, semmi különöset nem adó
helyiségbe. Legalábbis, amikor belépsz, még így van. De valahogy, egy
pillanatban szemben találod magad valakivel. Vele. Rád mosolyog, szól hozzád.
Beszéltek, és közben történik valami. Valami, amit szavakkal még nem tudsz
megfogalmazni, amit csak érzel. Elköszönsz Tőle, kilépsz az ajtón, de már egy
másik ember csukja be maga mögött az ajtót. Akit egy mosoly megfogott, akit egy
mosoly a hatalmába kerített. Egy mosoly, ami nem csak mosoly. Hanem lélek.
Érzés. Igen, ott bent, a szürke falak között történt valami. Varázslat.
Bizony, létezik ilyen varázs. Mosolyvarázs…
http://youtu.be/Kxauj_FcCk8
VálaszTörlés