Kassák Lajos
Novemberi este
Madár rikolt a fán
hallom én és riong
árva lelkem.
Vándor, ki elhagyod
falunk határát
gondolj velem, ha új
tanyára lelsz
és asztalhoz ülsz az
enyhe fény alatt.
Ki itt maradok ez
őszidőben
mit tehetnék,
Istennek ajánlom magam
sárból és vérből
emelkedem felé
mint láng, ha lobban
a viharban
mint gyermek, ha
egyedül maradt
és vakmerőn megindul
a sötétben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése