Csorba Győző
November
Gyöngécske hajnali
fagyok
edzik a lágy növényeket,
köd-tenger jég-tajtékain
a város háztetői.
edzik a lágy növényeket,
köd-tenger jég-tajtékain
a város háztetői.
A szürkeség társat
keres,
belém igyekszik ömleni.
Ez is csak főpróbája még
a végső szürkeségnek.
belém igyekszik ömleni.
Ez is csak főpróbája még
a végső szürkeségnek.
Út nyílik a holtak
felé,
fal nő az élők és közém.
A hang csönddé lesz, és a csönd
megszólal hallhatóan.
fal nő az élők és közém.
A hang csönddé lesz, és a csönd
megszólal hallhatóan.
Fakó, göcsörtös
ágakon
semmi fölösleg, semmi dísz.
A cifraság az életé,
ha maga szabja gátját.
semmi fölösleg, semmi dísz.
A cifraság az életé,
ha maga szabja gátját.
Ó, mennyi ősz már,
mennyi ősz,
hány lecke, hány okos tanács,
milyen makacs tapasztalat,
milyen makacs remények!
hány lecke, hány okos tanács,
milyen makacs tapasztalat,
milyen makacs remények!
https://m.youtube.com/watch?v=4ixJzVlKoTY
VálaszTörlés