Hanyecz István
Szeretlek tél
Szeretlek tél, mikor
csendre int az éj
Mindent, mi fény, sötétségbe ejted
Jégvilág panoptikum kincsét rejted
Bár gyér napnak ereje, mégis remélj
Mindent, mi fény, sötétségbe ejted
Jégvilág panoptikum kincsét rejted
Bár gyér napnak ereje, mégis remélj
Ez időtájt dereng új
felismerés
Téli csendnek békéje ez a lét
Halld e csendet, vedd élte örömét
Álmainkból tündéri felébredés
Téli csendnek békéje ez a lét
Halld e csendet, vedd élte örömét
Álmainkból tündéri felébredés
Tavasz, nyár, ősz
csalogató szépek
De lám engem a tél az, mi megigéz
Zúzmara zord világába képek
De lám engem a tél az, mi megigéz
Zúzmara zord világába képek
Csendes magány -
óh,jég birodalma -
Télnek leple alatt zengjen ének
Csendben, hűséggel a Télnek adózva
Télnek leple alatt zengjen ének
Csendben, hűséggel a Télnek adózva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése