Harcos Katalin
Ez már a tél…
Még nem moccan az
utca, álmos,
ködpászmákat ásít a
tér.
A hó-paplanba bújó
város
szikrázó csöndje
hófehér.
Ez már a tél.
Nézd, életre kelnek a
házak:
hunyorgó ablakok
mögött
fáradt emberek
dudorásznak,
s szemükbe remény
költözött
négy fal között.
Villamos jön, sóhaja
sárga…
tovagördül, s halkan
dalol.
Lobogó pihék
fátyoltánca
fölgomolyog, felém hajol
valamikor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése