Kovács
Daniela
Nem
volt még...
Nem
volt még lélek olyan hitehagyott,
nem
ringott még a sors szikár kebelén
annyi
árva, szegény, bús kitagadott,
mint
ma, e komor szeretet-ünnepén.
Nem
volt soha még annyi szakadt szívín,
unni
való álság zsibvásárokon,
és
nem fojtott még az esthajnali kín
annyi
zokogást, mint most, karácsonykor.
S
nem gyötört még annyi fájó, tompa gond
emberálmokat
- vígságot hazudván,
valaha
ez az új álmok hava volt,
ma
sóhajt vágyunk úri javak után.
Mégis
mennyi álkincs, mennyi silányság
födi
be a fényt, a valódit itt bent,
ily
szeretetéhes nem volt a világ
mióta
vásáron árulják Istent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése