Vadrózsa - Szárny szegetten

Vadrózsa

Szárny szegetten

Vezet a csend.
Hajnalát látatja a vágy.
Lélek-mosolyok tekintetemben
bújócskáznak tovább.
Szomját oltaná a sóvárgás.
Fellélegzik egy élet,
a vonzalom lehelt bele szenvedélyt,
magamban hordozom merész erényként.
Elrejtőzött angyali fényemben.

Beszökött hozzám a döbbenet.
Ismét magamba rajzolom a kérdőjeleket.
Különös arcát látom a létnek,
a világ szeme vakon néz oda.
Tépett szárnyú angyaloknak vagyok
testben életre kelt sorsa.

Lelkem a zene ölében ring.
Szorító csendjéből elengedte a bánat,
búcsút intenék a feketére festet mának.
Utat adtam a holnapnak,
de letettem az angyalszárnyakat.