Pogány Zoltán
Égkeringő
Bár Karácsony
fenyőlángja ég,
nyarat sejtet
fenn az ég, a kék.
Fehér fátylát
sajnálva a tél
nyűtt, barna subát
dombokra vetél.
Szalad pár fürj,
őzek fülelnek.
Horizonton
kifeszült felleg
lesi a föld
szomjas ajakát:
tán duzzassza hó-
viharrá magát?
Percek szállnak,
suhan pillanat,
égi varázs
árnya itt szalad.
S ni! Ringatón
- óh, angyali vég! -
táncikálnak tüll-
szoknyás hópihék.
fenyőlángja ég,
nyarat sejtet
fenn az ég, a kék.
Fehér fátylát
sajnálva a tél
nyűtt, barna subát
dombokra vetél.
Szalad pár fürj,
őzek fülelnek.
Horizonton
kifeszült felleg
lesi a föld
szomjas ajakát:
tán duzzassza hó-
viharrá magát?
Percek szállnak,
suhan pillanat,
égi varázs
árnya itt szalad.
S ni! Ringatón
- óh, angyali vég! -
táncikálnak tüll-
szoknyás hópihék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése