Bella István
Fényhedt karácsony
Karácsony, fényhedt
karácsony.
Jobb lenne lenni máshol.
Ott ahol közel és távol,
Édesanyám, szíved a jászol.
Nem kell még semmit akarnom,
csak kettőnk dobaját hallnom,
magadhoz még úgy szorítasz,
ahogy a fényét a csillag.
Szájam is néma. Pirinkó,
dacoló oá-tilinkó.
Hallgat. Ha rákezdi: sírt ás.
Megszületik, meg, a sírás.
De most még csak Te. És én, én.
Ég árad számban. És fény. Fény.
És mosolyogsz. Jövős eleimben
szövi rám szád kicsi ingem.
Karácsony, fényhedt karácsony.
jobb lenne lenni máshol.
Édesanyám, szíved a jászol.
Édesanyám, szíved a jászol.
Jobb lenne lenni máshol.
Ott ahol közel és távol,
Édesanyám, szíved a jászol.
Nem kell még semmit akarnom,
csak kettőnk dobaját hallnom,
magadhoz még úgy szorítasz,
ahogy a fényét a csillag.
Szájam is néma. Pirinkó,
dacoló oá-tilinkó.
Hallgat. Ha rákezdi: sírt ás.
Megszületik, meg, a sírás.
De most még csak Te. És én, én.
Ég árad számban. És fény. Fény.
És mosolyogsz. Jövős eleimben
szövi rám szád kicsi ingem.
Karácsony, fényhedt karácsony.
jobb lenne lenni máshol.
Édesanyám, szíved a jászol.
Édesanyám, szíved a jászol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése