Della Mária - Tavaszból a nyárba

Della Mária

Tavaszból a nyárba

A hajnal még fázós,
a fény nyújtózkodik
A kis rigó még álmos,
madár-fütty sem hallik

A május már búcsú csókot intett,
de parancsolná a napsugárnak
Ne vidd magaddal a szépségemet,
pasztell színeimet, a virágzó fákat

A tavasz végleg távozik, letépte ruháját
A Nap melegen ölel sugarával,
Harsány színekbe öltözik a határ
virágpompába öltözve kelleti magát

A nyár forró csókja éget,
a föld cserepes szája esőért esedez,
Új nap se hoz ígérő felleget
csak sivatagi lég vibrál, szél sem lengedez

Várom az enyhe, hűs estéket
kuporgatnám a reményt adó percet
míg fákon kapaszkodik már a szürkület,
tudom a forró nyaraknak is egyszer vége lesz