Szomorúfűz
Amikor jön az este
Már lassan leszáll az
este ... A szellő szárnyal a tájon ...
Homály száll a
kertre,
a madarak is
elcsendesednek, nyugodni térnek ..
Szelíd árnyak
telepednek ránk ..
A hold is kukucskál és a csillagok sziporkáznak
az égbolton..
Az utóbbi idők
gondjaival telve valahogy ma mégis csendes,
nyugalmas napom volt
.
Magamban, csendesen
merengek ..
Megpihenek
emlékeimben ..
Olyan jó érzés, mikor
szeretnek és mikor szerethetek ..
Szegény vagyok ...
De valóban szegény,
akinek szíve szeretettel van és szeretettel lehet tele?
Álomra hajtom fejem,
és gondolataimban annyi minden kavarog ..
Rád gondolok ...
Arra, hogy mennyire
szeretnélek átölelni ..
Ringatom magam az
álmok kékségében ..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése