Lázár Horváth Zsuzsanna - Olajfűz dícsérete; - Júniusi reggel; - Örvény; - Esőző június

Lázár Horváth .Zsuzsanna

Olajfűz dicsérete

Kicsiny bokorból nagy fává nőttél,
múló idővel kert éke lettél.

Sárga virágodon csillog a fény
ezüst levelekkel táncol a szél,
ha nézem a feljövő Holdat,
illatod édes mákonya ringat.

Madarak ajkán nyár dala kél,
ágaid csúcsán Hold-diadém.
Rám borul lágyan illatpalástod,
alattad ülve szövöm az álmot.

S míg bódító nektárod altat,
hiszem, hogy szebb lesz a holnap.

*

Júniusi reggel

Még holdezüst harmat
csillog az álmodó kerten,
de már madárdal zeng
s fénytől harsog a reggel.

Smaragdszínt öltött a fű
és vörösen izzik a rózsa,
illatát szédülten ontja
szűzi jázmin és lila viola.

Aranytüzű júniusi reggel.
Végre felhőtlen felettünk az ég!
Minden felhőt elsöpört a szél.

Felragyog végre a Nap,
mint szívben a hunyó remény,
hogy mégis visszatér a Fény.

*

Örvény

Belezuhannék bodzavirágok
ezerszirmú illatos tengerébe,
míg a kerten átlibbenő vidám szél
olajfák édes-sárga zsongásával
taszítja emlék-örvénybe szívem.

*

Esőző június

https://www.youtube.com/watch?v=o1GaCT6HUhc

Nyári éjnek fájó zsongásában
a magány zokogta szélbe bús dalát,
múlt ívén fényezüstöt vont a Hold,
mit ha átlépsz, vár rád egy másik világ.

Jött a reggel, párálló felhőkkel,
szomjas föld nyelte, csak nyelte a vizet,
cserepes ajkát nedvesítették
a patakokká gyűlő esőcseppek.

Sír az ég, hullat fázós könnyeket,
virágszirmokon piheg, majd lepereg.
Nem vonta félre felhőfüggönyét,
a Nap, ránk borul a nyirkos szürkeség.

Hallgatom az eső halk zenéjét
s a szél párától fojtott lélegzetét,
míg fáradtan ring az akácfaág,
rajta a felhő-könnytől súlyos virág.