P. Pálffy Julianna
koldus vagyok...
egy életnyi a pillanat,
mi rólad szólt,
gazdag voltam, s bennem,
- kiapadhatatlanul -
ezernyi kincs dalolt;
a szívem most rongyos,
szomjas a szám és
szerelemre éhezem,
koldus vagyok egyedül,
feléd, hiába nyújtom
a két kezem;
gyötrő álmokat félek
nem ölelnek védő karok,
jöjj kedves, ne várjak hiába,
nélküled, élettelen a világ,
s én - örökre koldus maradok.
mi rólad szólt,
gazdag voltam, s bennem,
- kiapadhatatlanul -
ezernyi kincs dalolt;
a szívem most rongyos,
szomjas a szám és
szerelemre éhezem,
koldus vagyok egyedül,
feléd, hiába nyújtom
a két kezem;
gyötrő álmokat félek
nem ölelnek védő karok,
jöjj kedves, ne várjak hiába,
nélküled, élettelen a világ,
s én - örökre koldus maradok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése