Fazekas Valéria
Úgy szeretném
Egyszer talán ősszel,
mikor a fák elhullajtják lombjukat
úgy szeretném,
leereszkednék kecsesen egy sírgödörbe,
akár egy elfonnyadt levél.
Puha föld fekete színnel
fedje be sírhantom,
úgy szeretném...
zöld pázsit s virágok szövedékét
természet Te terítsd fölém.
Ne magasodjon torz
néma bálvány fölöttem!
Úgy szeretném-
szerény kis fatábla jelezze csak:
egykor itt éltem én.
S annak ki megáll
sírhelyemnél elmerengve...
úgy szeretném,
virágaim könnyű illatfelhőjéről
jussak eszébe én.
mikor a fák elhullajtják lombjukat
úgy szeretném,
leereszkednék kecsesen egy sírgödörbe,
akár egy elfonnyadt levél.
Puha föld fekete színnel
fedje be sírhantom,
úgy szeretném...
zöld pázsit s virágok szövedékét
természet Te terítsd fölém.
Ne magasodjon torz
néma bálvány fölöttem!
Úgy szeretném-
szerény kis fatábla jelezze csak:
egykor itt éltem én.
S annak ki megáll
sírhelyemnél elmerengve...
úgy szeretném,
virágaim könnyű illatfelhőjéről
jussak eszébe én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése