Torma Zsuzsanna - Fekete hunyornak fehér a virága

Torma Zsuzsanna

Fekete hunyornak fehér a virága 

(Fekete a kökény, fehér a virága….,
Fekete faluba fehér torony látszik…)

Fekete hunyornak fehér a virága,
Elvirágzás nyúlik jövő februárra.
November elején bújnak bimbócskái,
Áttelelnek fagyban fehér rózsácskái.

Sok éve nekem a télnek a virága,
Mikorra kopasz lesz minden fának ága.
A sok lehullt levél sorra elenyészik,
A hunyor virága kitart tél végéig.

Tél végén a hunyor megtartja virágát,
Elvirágzás után lassan halványsárgán
Él még tovább, s színe halványzöldre vált át,
Virága közepén neveli magházát.

Fekete gyökerét barna föld takarja,
Zöld leveleit is mindvégig megtartja.
Télen is, nyáron is zöldek levelei,
Akárcsak a fenyőt, örökzölddé teszi.

Mindig gyönyörködöm fehér virágában,
Ő a télnek dísze kopasz virágágyban.
A sok nyári virág gyökere megpihen,
Míg ő a zord télbe melegséget viszen.

Nem tudom, hogy hányszor látom virágozni,
S meddig tud tél után majd új tavaszt hozni.
Azt, hogy meddig élek, a Jóisten tudja,
Meg az őrangyalom, ki visz végső útra.