Maszong József
az ,,Élet,,
Legnagyobb rendező az
élet,
Szépségével, bánatával,
Mert ezek párban járnak,
Mintha egyedül nem tudnának.
Szépségével, bánatával,
Mert ezek párban járnak,
Mintha egyedül nem tudnának.
Ha tombol lelked vad
viharokban,
Problémáktól roskadozva,
Nem csitulva egyre jobban,
Mást teszel ezért felelőssé,
Nem magad, Mondd miért?
Problémáktól roskadozva,
Nem csitulva egyre jobban,
Mást teszel ezért felelőssé,
Nem magad, Mondd miért?
Mert minden ember
kicsit gyarló,
Az életét elpazarló,
Nem veszi észre, hogy lába előtt a szép,
S csak le kell hajolnia ezért.
Az életét elpazarló,
Nem veszi észre, hogy lába előtt a szép,
S csak le kell hajolnia ezért.
Hosszú út áll
mögöttem,
S mennyi van még előttem?
Nem tudom, s nem is akarom,
Okát nem kutatom,
Mert mit rám szabott a sors,
Vagy nevezzem ahogy akarom,
Végig kell nekem csinálnom..
S mennyi van még előttem?
Nem tudom, s nem is akarom,
Okát nem kutatom,
Mert mit rám szabott a sors,
Vagy nevezzem ahogy akarom,
Végig kell nekem csinálnom..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése