Ficzura Ferenc - Impressziók

Ficzura Ferenc

Impressziók

A hársfa illata érzékem
ösvényén tapod,
hangtalan vési jeleit,
újból kódolja sejtjeim.
E nyár!?
Nem tudom…
mi csalhatatlan, de ott
hever az idő gerincén,
zsibbadt fájdalom
küszöbén lázadó,
botló Én… rész vagyok…
Kerekekre bízva a test
lendületét, suhanok,
gyors, lassú képkockákon
bucskázó a tudat.
Villámnézet köbén
az út jobb és baloldalán
hársfaillatba fülledt köd
erjed, fúr az agyamig.
Tempó!
Hátam mögött hagyott
terhek nélkül,
csak menni kell tovább.