Kosjegyében - A télutó

Kosjegyében

A télutó

A téli világ már a végét járja,
új erőre kapván mégis hull a hó.
Nem törődve azzal mások mit
akarnak, a többség mit szeretne,
mi volna, most jó.
Síkos pályán, csúszunk le a mélybe,
egyre sebesebben siklik már a szán.
Az ellenállás gyorsan erősödik,
megosztottságunk hosszú évek óta
egyezségre vár.
A pályát használók, elkülönülnek,
erősen elválnak, a lefelé csúszók.
Azoktól, akik mással nem törődve,
könyörtelenül mindent eltaposva
fölfelé nyomulók.
Egyre többen… csúsznak már lefelé
úgy sokasodnak, mint tavasszal a fűszál.
Az elégedetlenség felszakadt a mélyből,
s ha nem kap elégtételt… már csak
egy jelre vár.
Én arra kérném, most a résztvevőket
legyen megegyezés Népakarat szerint.
Használja, mindenki egyformán a pályát
senki ne érezze, hogy neki… több jár
már megint.