N. Horváth Péter
Kibomlik
(Korniss Dezső:
Kalligráfia - 2)
Végül mindenkit
fölfed egy mondat,
reménnyel, vággyal s gyásszal megírva.
Anélkül senki nem szállhat sírba,
hogy meg ne tudná, mit sorsa mondhat.
Íme, az enyém, de még nem értem;
nincs olyan szótár könyvtárba téve,
bárhová mennék utána, érte,
hogy idő előtt ésszel felérjem.
Csak akkor és ott, a végső napon,
egyszerre válik majd érthetővé;
mintha a homályt egy kéz eltörölné,
minden kibomlik majd szín-gazdagon.
reménnyel, vággyal s gyásszal megírva.
Anélkül senki nem szállhat sírba,
hogy meg ne tudná, mit sorsa mondhat.
Íme, az enyém, de még nem értem;
nincs olyan szótár könyvtárba téve,
bárhová mennék utána, érte,
hogy idő előtt ésszel felérjem.
Csak akkor és ott, a végső napon,
egyszerre válik majd érthetővé;
mintha a homályt egy kéz eltörölné,
minden kibomlik majd szín-gazdagon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése