2016. január 12., kedd

Kondra Katalin - Gyökértelen



Kondra Katalin

Gyökértelen




Változik minden,
és ez a föld sem
olyan, mit hajdan
vér áztatott.


Mostanra szikkadt,
soványan termő,
jéggel sújtott,
mindenkié…


s a magyar,
ki ide született,
magyarul beszél,
honát nem leli.


De nincs ebben
semmi. Az egész
világon lehetünk
Otthon,


csak a szív
vágyódik haza,
s tér vissza néha
álomszárnyakon.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése