Della Mária
December idusán
Decembernek idusán,
eltévedt emlékek után
futok.
Még eltűröm magam.
Maradék vágyamat
kiélem.
Lehetne még pár
szép évem,
ha páncélom levetem.
Meglátnátok szívem
aranyát.
Meggyújtom Advent gyertyáját.
Sejtelmesek a fények,
még mindig remélek.
Kaphatnék
és adnék,
az életnek értelmet.
Álmaim megrepedtek,
mégis várom a csodát,
hogy megérkezik a fa alá,
a régen várt ajándék,
a SZERETET!
eltévedt emlékek után
futok.
Még eltűröm magam.
Maradék vágyamat
kiélem.
Lehetne még pár
szép évem,
ha páncélom levetem.
Meglátnátok szívem
aranyát.
Meggyújtom Advent gyertyáját.
Sejtelmesek a fények,
még mindig remélek.
Kaphatnék
és adnék,
az életnek értelmet.
Álmaim megrepedtek,
mégis várom a csodát,
hogy megérkezik a fa alá,
a régen várt ajándék,
a SZERETET!
*
Téli álom
Mintha rám szakadna a
menny a csillagokkal
Nehéz álomból ébredek a teli-Holddal
Jégmadár száll a kopasz fa ágra
Itt nem emlékeztet semmi a meleg nyárra
Madarak már nem szólítják a hajnalt
Süvöltő szél zavarja meg a nyugalmat
Az éj ölén ringatja a gyermek telet
Kattogó fali-óra számol perceket
Harmat könny lebeg a fenyő szempilláján
Már várja díszeit így karácsony táján
Míg fáradtan pihen a köd a hegy alján
A Nap fény gyertyát gyújt, Advent első napján
Nehéz álomból ébredek a teli-Holddal
Jégmadár száll a kopasz fa ágra
Itt nem emlékeztet semmi a meleg nyárra
Madarak már nem szólítják a hajnalt
Süvöltő szél zavarja meg a nyugalmat
Az éj ölén ringatja a gyermek telet
Kattogó fali-óra számol perceket
Harmat könny lebeg a fenyő szempilláján
Már várja díszeit így karácsony táján
Míg fáradtan pihen a köd a hegy alján
A Nap fény gyertyát gyújt, Advent első napján
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése