Lázár Horváth Zsuzsanna -- Tél-váró; - Fagyos reggel; - Decemberi olvadás

Lázár Horváth Zsuzsanna

Tél-váró

Mindenütt ólmos szürkeség
a hófelhőkkel terhes ég
megszülni készül sápadt gyermekét.
Elnémul minden
az idő egy röpke percre megáll,
madár se jár
minden a tél jöttére vár.
Aztán az opálos fényből
lassú méltósággal
ezüst pihék szállnak alá lágyan,
fehérlő csipkével vonva be a tájat.

*

Fagyos reggel

Háztetők havas gerincén
bucskázik át a Nap,
hogy hideg sugaraival
megcsiklandozza a kemény
fagyba dermedt jégcsapokat,
amik ragyognak,lebegnek
szinte csilingelnek
e ficánkoló fényben,
hogy majd könnyekre fakadva
szóródjanak széjjel
a decemberi széllel.

*

Decemberi olvadás

Semmibe véve a józan észt
az olvadt hó nyomán
pitypangok virítanak sárgán
s nyílik a százszorszép.
Tavasz-illattal szalad a szél
pedig még a Mikulás
most indult szarvas-vonta szánján
vissza messzi Észak felé.