Horváth L. Zsuzsanna
Ősz...
Ellobbant már
szemem íriszén a Nyár,
az őszi ragyogás
kihűlt vágyakat talál.
Nem gyúl több fény
tavának szelíd tükrén.
Elmélyülő kékje felett
párás őszi ég remeg
s édes álmok helyett
őrzök fátylas könnyeket.
Ellobbant már
szemem íriszén a Nyár,
az őszi ragyogás
kihűlt vágyakat talál.
Nem gyúl több fény
tavának szelíd tükrén.
Elmélyülő kékje felett
párás őszi ég remeg
s édes álmok helyett
őrzök fátylas könnyeket.
Október aranya
Aranyló ősz vérpecsétje
hullik a fák levelére
festi őket aranyszínre
lángolóra, vérvörösre.
Október hűvös napfénye
szivárványt dob az égre,
múltba tűnő emlékekre
csillámló aranyport vet
a megszépítő Idő fénye,
míg az Ősz dércsipkéje
csillogást igéz a földre.
Aranyló ősz vérpecsétje
hullik a fák levelére
festi őket aranyszínre
lángolóra, vérvörösre.
Október hűvös napfénye
szivárványt dob az égre,
múltba tűnő emlékekre
csillámló aranyport vet
a megszépítő Idő fénye,
míg az Ősz dércsipkéje
csillogást igéz a földre.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése