B. Huszta Irén - Ha elfutok

B. Huszta Irén

Ha elfutok 

Nem akartalak szeretni!
      Küzdöttem szívem ellen,
Nehogy szerelmemért esti
      Úton bűnhődnöm kelljen,
Mint már oly sokszor könnyeztem
Minden egyes boldog percet,
      Melyről úgy hittem, enyém…
      S csak sötétbe értem én.
Sokszor utólag fizettem
      Keservesen az árát –
Sokat kért az élet tőlem,
      S hogy nyújtotta a számlát,
Még gúnyosan nevetett is,
Pedig nem vétettem semmit…
      Csak tétován szeretni –
      Hagytam szívem kinyílni.
Elmenekülni sem tudok,
      Hisz körülölel szíved.
Magam elől ha elfutok,
      Megállít hű szerelmed…
Mély, mint tenger, ragyogó gyöngy,
S ha elbotlaszt egy-egy göröngy,
      Lágyan emel fel, óvón,
      Csókol tüzesen, forrón…

 
(Megjegyzés: NAPomnak)