Szeitz János
Semmi vagyok
Miért nem hagytok
magamra?
Semmi vagyok.
Egyetlen kettéhasadt
villanás,
megosztva a jelentés
nélküli lét, és a test
csökönyös
kielégítetlen akarása között.
Imádkozni lenne jó,
igaz lélekkel.
Hinni az isteneket.
Mind!
Elvegyülni közöttük
és bennük,
kívülről nézni a
világot, érintetlen.
Kosdusvagyonból
fogadni áldozatot,
páriák bűzében
meghitt álmot,
a boldogságról!
Ki jönne velem az
éjszaka fényébe,
semminek,
csak úgy az
éjszakáért?
Csalók között a bűnné
tisztulásért!
Mert igazzá a szentek
és szüzek között,
csak a bűnös lehet.
Hát felszenteljük a
bűnt,
ki vagyonnal, ki
cédasággal,
öleléssel vagy
önfeláldozással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése