Szomorúfűz
Őszi
égbolton ...
A
fák, a bokrok aranyban pompáznak,
az
avarban barnultan hullongnak
A
bárányfelhők az őszi égbolton
a
széllel a végtelenbe sodródnak.
Az
alkony bíborra festi az eget
Az égi óceán csendes a felhők felett
nehéz a szívem, hiányod fáj
a horizonton felém az est dallama száll
szemem írisze mögött képek villannak
a könnycseppek lelkemre dermednek
kihunynak a lángok, mint a lemenő nap
életemből lassan a fények ellobbannak
Az égi óceán csendes a felhők felett
nehéz a szívem, hiányod fáj
a horizonton felém az est dallama száll
szemem írisze mögött képek villannak
a könnycseppek lelkemre dermednek
kihunynak a lángok, mint a lemenő nap
életemből lassan a fények ellobbannak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése