Fazekas Miklós
Ősz lenne már?
Ébred a hajnal, nyár
üde színe
Megtörik ismét az ősz küszöbén –
Ébred a vágyam – egy lánynak a szíve
Megsimogat majd egy boglya tövén…
Megtörik ismét az ősz küszöbén –
Ébred a vágyam – egy lánynak a szíve
Megsimogat majd egy boglya tövén…
Lángol a nyár még, de
nem bír az ősszel –
Sárgul a fákon a sok falevél –
Gondolatommal a lányt ölelem most,
Véle fut szívem egy rét közepén…
Sárgul a fákon a sok falevél –
Gondolatommal a lányt ölelem most,
Véle fut szívem egy rét közepén…
*
Őszi gondolatok
Ha eljön az ősz oly
hideg
tél gondolatát hozza meg.
Fáznak a madarak, s didereg a szél
hidegétől minden, mi csak él.
De még szép minden, sárgulnak a fák,
Leveleik aranykoronák,
miket az ősz helyez fejükre,
s mutatja nékik a tó tükre.
Hogy tetszünk, Szépek vagyunk?
Gyönyörűek, míg meg nem fagyunk.
De a tél gyilkos hidege megsúgja,
hogy eljő a tavasz újra meg újra.
tél gondolatát hozza meg.
Fáznak a madarak, s didereg a szél
hidegétől minden, mi csak él.
De még szép minden, sárgulnak a fák,
Leveleik aranykoronák,
miket az ősz helyez fejükre,
s mutatja nékik a tó tükre.
Hogy tetszünk, Szépek vagyunk?
Gyönyörűek, míg meg nem fagyunk.
De a tél gyilkos hidege megsúgja,
hogy eljő a tavasz újra meg újra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése