Ficzura Ferenc - Ne keress itt boldogságot!

Ficzura Ferenc

Ne keress itt boldogságot!

Ne keress itt boldogságot!
Hazugságod csontig rágott.
Sápadt orcád erős ketrec,
ó te bárgyú, balga szerzet.
Igaz, lehetsz Julcsa, Ádám,
akár torzó múzsabálvány.
Sivár minden, süthet a Nap,
kertek alatt kopog a fagy.
Égbolt gönce, kékje festett.
Azt gondoltad bármi rejthet?
Fogyatkozó írott szavak,
duhajkodó, feldúlt vadak.
Ne keress itt boldogságot,
igazságot, hazugságot!
Rég kiszáradt ábrándtavak
mélyén már csak méreg fakad.
Nincs ihletem, ne sírj kedves!
Párnám nem lesz többé nedves,
hiába van álarc rajtad,
arcátlan vagy, jobb ha hallgatsz.