Illyés Gyula - Milyen hamar ... ; - Nincs közel még ...

Illyés Gyula

Milyen hamar…

Milyen hamar megszokod a
fákon a lombot;
milyen hamar megszokod, ha
a lomb lefoszlott;
milyen könnyen véglegesnek
veszed a nyarat, telet;
milyen hamar elfogadnád
öröknek az életet…
 *

Nincs közel még...

Nincs közel még a szél,
de már
ebfülként föláll
a nyárfa csúcsán egy levél
a hírrel: ősz! tél! végveszély!
És - ragyog észbontóbban csak a táj,
épp attól, hogy csupán a két vén,
a némává dermedt fa és én
tudjuk: itt a halál.