Deák Éva
Öreg lomb alatt
Ültettem sok fát kertemben
jó érzéssel a lelkemben.
Gyökeret eresztek vele
bőkezű kincse, gyümölcse.
Növekedtek, cseperedtek,
virágoznak, teljesednek.
Hálájukkal jutalmaznak,
koronával simogatnak.
Éltet ad itt minden virág,
ettől szebbé vált a világ.
Öreg lomb alatt pihenve,
tanítgat a szeretetre.
Vitalitást tőle kapom
így lesz teljes minden napom.
Összefonódnak az ágak,
mint bennem szerelmes vágyak.
Megölelem, simogatom
míg madár dalát hallgatom.
S még elhervadó szárnyaim
lassan megpihenni vágyik
kertem öreg fái alatt,
lemenő nap fénye játszik
papíron, hol tollam tüze
írja le szellemem szavát
utókornak mindörökre.
jó érzéssel a lelkemben.
Gyökeret eresztek vele
bőkezű kincse, gyümölcse.
Növekedtek, cseperedtek,
virágoznak, teljesednek.
Hálájukkal jutalmaznak,
koronával simogatnak.
Éltet ad itt minden virág,
ettől szebbé vált a világ.
Öreg lomb alatt pihenve,
tanítgat a szeretetre.
Vitalitást tőle kapom
így lesz teljes minden napom.
Összefonódnak az ágak,
mint bennem szerelmes vágyak.
Megölelem, simogatom
míg madár dalát hallgatom.
S még elhervadó szárnyaim
lassan megpihenni vágyik
kertem öreg fái alatt,
lemenő nap fénye játszik
papíron, hol tollam tüze
írja le szellemem szavát
utókornak mindörökre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése