Torma Zsuzsanna - A világnak sohasem lesz vége

Torma Zsuzsanna

A világnak sohasem lesz vége

A világnak sohasem lesz vége,
Bár születnek, s halnak emberek,
Baljós jelek aggasztják a népet,
Földünk néha tőle megremeg.
Katasztrófa sújtotta vidékek,
De sok város éppúgy érzi azt,
Valóságosak és nem lidércek
Mit tudósok jósoltak, igaz!
Emberek az urak itt a Földön,
Az állatok másodrangúak,
Ember félj, hogy háború ne jöjjön,
Figyeljetek jobban, Ti urak!
Isten rendelése szerint éltek,
Lassan a „ló túlsó oldalán
Vagytok már, s mi megadatott néktek,
Nem igazságos ez az arány!
Hamarjában kifogynak a kincsek,
Mi nem ezüst és nem is arany,
Miből éltek mikor majd a víznek
Mely iható, aranyára van?
A világnak soha nem lesz vége,
Csak a Föld, mi nagy veszélyben van,
Térjetek már mindannyian észre,
- mert a végén nem veszitek észre-,
Hogy elvesztek majd mindannyian!
Soha nem lesz vége a világnak,
Csak a Föld, mi veszélyben forog,
És akik csak néznek, de nem látnak,
Hamarosan könnye sem csorog.
Álljatok meg csodálni a zöldet,
A virágzó kertet, s réteket,
S még időben mentsétek a Földet,
Ember állat még sokáig éljen,
- a jövőtől egy gyermek se féljen-,
Szülessenek mindig életek!