2016. szeptember 26., hétfő

.kaktusz - A lélek virága



.kaktusz
A lélek virága


Tudod arra gondoltam,
az ember nem csak kívülről,
de belülről is van irányítva,
lehetséges vezetők
többen is vannak,
hogy ki a főnök,
kire hallgat az ember,
azt maga dönti el,
attól függnek a cselekedetei,
kinek adja a főszerepet,
kit fogad el élete vezérének,
kinek lesz önkéntes szolgálója,
kiben bízik a legjobban,
van, ki az ösztönnek adja magát,
számára a pillanat öröme
többet ér mindennél,
nem mérlegel, mi lesz belőle,
tudás nélkül is fejest ugrik,
a víz sokszor nem elég mély,
néha még víz sincs benne,
más, aki az ész után bandukol
mindent jól megfontol,
ő lekésik sok mindenről,
és van, ki a léleknek az embere,
a léleké, vagyis a szereteté,
vakon indul el,
azt se tudja, akit követ,
annak valódi hatalma van-e,
mert a lélek mérhetetlen,
a szeretet megfoghatatlan,
sokan az erejében se bíznak,
aki utána indul, kicsit olyan,
mint az a szerencsejátékos,
ki ösztönszerűen csinálja jól,
legtöbbször nem is tudja,
hogy elindult a helyes irányba,
útját szegélyezik a csodák,
a legnagyobb sötétségben
botorkálva is, halad a fény felé,
ösztönös, és mégis megfontolt,
a lélek ösztönös is, megfontolt is,
soha nem a saját hasznát keresi,
de valahogy mindig jó úton jár,
jól jár, aki őt követi,
és jól jár a világ is,
általa, ha csak hajszállal is,
de több lesz a virág,
és kevesebb a háború

2009.aug. 10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése