2018. március 31., szombat

Szomorúfűz - Köszöntünk április!


Szomorúfűz
Köszöntünk április!

Bolondos, ravasz nappal kezdődik a hónap. Fodrozódó felhők a horizonton. Zöld-aranybársony fű, kipattant rügyek, szirmot bontó virágok a tavaszban. Korán ébredők, hűvösek a reggelek, didergő az ébredés, de a pironkodó, szivárványszínekbe öltözött   napsugár tűzben ég, gyorsan felszárítja a harmatot és enyhet nyújt. Ragyogó fénysugár melengeti lelkünket, szívünket, a természetet, feledtetve velünk a telet. Igazán nagy festőművész a tavasz. Minden színt újra fest, átfest. Hamvas ibolya, tavaszi virágok ezernyi színben, szirmot bontanak a virágzó fák, bokrok. Aranyeső fényszikráit szórja, mint apró, pici aranyló pillangók. Csupa szín, ragyogás a természet. A patakok vize vígan csörgedez, fut az erdőn, a virágzó réten át. Víg szellő játszadozik a lombok, a virágok között. Kikelettől ittas madarak zengik dalaikat, ébresztik a hajnalokat. Rigók fütyülnek, pacsirták zengedeznek. Keltetik pici fiókáikat. Lenge szellő, vagy vad szél szalad a tájon. Bolondos esőcseppek szállnak a szél szárnyán, szomjat olt a vetés, minden egyes fűszál. Kövérít, gazdagít az éltető víz vetést, fákat, gyümölcsöket, virágokat. A tócsákban gyönyörködik magában a napsugár, az égbolt azúrkékje világlik vissza tükrében. Tündérdal minden egyes pillanat, az égbolt azúrkék ablakából, fényhíddal összekötve a Föld és a Végtelen.
Bíbor-arany a naplemente. A Holdsugár ezüstösen, vagy tüzesen világít.
Április! Köszöntünk április, fecskecsicsergős április! Szárnyaló hárfadallamokban – bontsd ki a természetet!


László Gyula - Április


László Gyula
Április

Barkás bokron rigó rikkant:
itt a tavasz, tillió!
Nem is gondol már a télre,
csak fütyülni: élni jó

Börtönéből rügy kipattan,
újra éled minden ág,
zöld levélkék köszöntenek,
életadó szabadság

Világvégi otthonából
szellő suhan, üde, friss.
Üdvözölni jött el hozzád,
csodálatos április

.kaktusz - Ó, április!


.kaktusz
Ó, április!

Nahát az április!
mint egy neveletlen kamasz,
azt se tudja, mit akar,
hol kacag,
hol meg sír,
levelekkel kergetőzik,
a tojáshéj
a fenekén ott van még,
de nagynak képzeli magát,
hol van ő még a májustól,
és mégis szerelmes,
kiszámíthatatlan,
gyermek,
aki majdnem felnőtt már,
de ki magával se tudja,
mit is kezdjen, oly bolondos,
néha meg borzasztón komoly,
sírásában is elneveti magát,
nevetés közben is könnyezik,
szivárványt játszik...
bolond,
egyszer hideg, másszor meg forró,
és olyan szeles is,
utálatos, mégis oly aranyos
azzal a setesutaságával
megbolondítja az embert,
eszébe jut: kabátot parancsol,
máskor meg a póló sok,
jaj, csak már felnőne,
az esze megjönne…
ha belép a májusba,
talán megkomolyodik,
vagy mégse,
marad ő mindig az április,
a feje lágya soha se nő be.

2012. március 29.

Radnóti Miklós - Áprilisi vers gyerekhangra


Radnóti Miklós
Áprilisi vers gyerekhangra


Április aranyként
hull a fán át,
a bujdosó
levélke szopja ágát,

sikongó hangot ád
s lihegve nő
körül a fű
és peng a sziklakő,

fáról szirom hull,
csippenti szél,
sok katona
vígan mendegél,

por száll, bombás gép száll
a por felett,
gáz pólyálja
a gyönge gyermeket,

föld emészti el majd
s ha jő a nyár,
virágot hajt
szívéből a halál.

Hollósy Tóth Klára - Feltámadás


Hollósy Tóth Klára
Feltámadás

--„ Békesség nektek, én vagyok”! –
zeng Jézusunk szava dicsőn,
harmadnapra feltámadott,
s élni fog végig az Időn.

A világ védelmezője
bűnösöknek megbocsátva
meghalt,,s rábízták a kőre,
bűnösként porig alázva.

Bárhogy vigyázott az őrség,
reggelre eltűnt, hűlt helye,
mennynek, földnek gyönyörűség,
atyánknál lett a lakhelye.

Győzött az emberi erény,
a tiszta lelkiismeret,
az igazba vetett remény,
a jó győzedelmeskedett.

Ki törvényt kiált és bírál,
az altatja az igazat,
ki mossa kezét és hátrál,
az már becsületet tagad!

A rágalom igaztalan,
embert a földig lealáz,
szenvedője vigasztalan,
emészti az önmardosás.

Ember, embert nem ítélhet!
Állítsd talpra az elesőt!
Kihez a sorsa mostoha,
segítsd a teherviselőt!

Bűnünk nehéz, szörnyű terhe
nehezül Jézus szívedre.
Kínzástól sajgó sebeid
vezessen az üdvösségre!

Segíts minket, és mi áldunk,
adjál boldogabb holnapot!
S útján a feltámadásnak
Ragyogtasd égi mosolyod!

„Békesség nektek, én vagyok!”
Nincs halál, nincsen gyalázat!
A Megváltó fénye ragyog,
Jézus Krisztusunk feltámadt.

Ég, Föld fölött áll ragyogva,
legyőzte a bűnt, a halált,
újra él a hit halottja,
az Ige lám, valóra vált.


Szuhanics Albert - Nagypéntektől Húsvét hétfőig


Szuhanics Albert

Nagypéntektől Húsvét hétfőig

Nagypéntek a böjtnek napja,
búsan zengi ércharangja
a templomunk vén tornyának,
bűn nélkül nincs bűnbocsánat!


Nagyszombaton az sírban az Úr,
fekete gyász reánk borul,
ámde közel az áldott hang...,
Feltámadott! - szól a harang.

 
Vasárnapon örvendjünk hát,
mondjunk hálaadó imát!
Készülvén a locsolásra,
a hétfői vigasságra...


Mint tavasszal a virágok,
viruljatok szép leányok!
Sokasodjék, szaporodjék,
mint a kisnyúl, az aprónép!


Együnk tojást, együnk sonkát,
locsoljuk a lányok copfját!
Sok süteményt, édességet...,
ne lássunk itt ma szükséget!


Hát kellemes ünnepeket
kívánok én mindenkinek!
Kik e verset elolvassák,
s azoknak is kik kihagyják!



Lázár Horváth Zsuzsanna - Viharos április; - Húsvétra várva


Lázár Horváth Zsuzsanna
Viharos április

Mélyen mordul az áprilisi ég
széthasítja felhők szürkéjét
tán koppanó eső is fakad
elmosni e fülledt tavaszt.

Száraz a föld, minden kis rög
nyelte volna mohón
az éltető vizet.
De elvonultak sebesen a felhők
korai virágok vádlón
nézték az eget.

Hiába várták szomjas göröngyök
hullanának már az égi gyöngyök,
néma csendemen villám cikázott át
égzengés törte csak a sötét délutánt.
*
Húsvétra várva



Tavaszreményem
hiába ágál,
dércsipke libben
a selymes barkán.

Hófehér templom
áldozó csöndje
harangszó nélkül
suttog fülembe.

Rómába mentek
most a harangok,
nem kondul nyelvük
elnémult hangjuk.

Feltámadáskor
indulnak vissza,
jelezni jöttét
a Megváltónak.

Siklik majd napfény
húsvéti barkán,
esőkönny csordul
néma keresztfán.

Albert Ferenc - Április


Albert Ferenc
Április


/Szelek hava/

Április, ez ifjú bolond,
akár habókos tinédzser;
szelek hava esőt hozott,
minden zugot széllel bélel.
Eső esik, szél fújdogál,
Nap süt:- ilyet ki látott már?


Süvöltenek böjti szelek,
olykor fagyos a lehelet;
veréb gubbaszt eresz alatt,
havas eső arcokba csap.
Sarkából fordul a világ,
a természet Napért kiált.


A böjtnek, ha vége szakad,
bekopogtat húsvét napja;
Rómát megjárja a harang,
Isten fia feltámada.
Megszentelve sonka, tojás,
másnap jön a locsolkodás.


És ha az Úr úgy akarja,
Nap korongját égre varrja;
cseresznyefa tüll ruhában,
fürdőzik a napsugárban.
Irigykednek a gyümölcsfák,
s ők is felöltik e pompát.

Pákozdi Sarolta - Húsvét, a tavaszi feltámadás


Pákozdi Sarolta
Húsvét, a tavaszi feltámadás

A Húsvét tavaszi ünnep,
a nyulak is ünnepelnek.
Ők hozzák a csokitojást,
csokibárányt, nyúlfigurát,
anya veszi boltban drágán,
"nyuszi küldi neked, Drágám".
A gyerekek megtalálják,
élő nyulat simogatják,
hosszú fülét, kurta farkát,
selymes szőrét, puha talpát.
A nyúlnak nincs nyúlcipője,
ha lenne, elfutna messze.
A gyerekek elfeledik,
pecsenyének megehetik.
A nyúl békés, szelíd állat,
kedvelt zsákmánya vadásznak,
ezért kicsit gyáva, elfut,
akár a nyúlszívű ifjúk.
A nyúl híres meseállat,
viccekben is megtalálod.
Sapkát visel vagy nem hordja,
ő a hibás, a vicc mondja.
Régen piros tojást tojtak,
ők igazi nyulak voltak.
A lányokat régen vízzel, ma már
a legények kölnivel locsolnak.
Népszokások

Április - Szent György hava - Tavaszhó


ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek az április hónapba:
Kos március 21–április 19)
Bika (április 20–május 20).
Április folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Halak csillagképből a
 Kos csillagképbe lép.
Az április minden évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év júliusa, szökőévekben pedig mint a január.

Áprilist, a megtisztuló vizek, a nyíló virágok, a szerelem, az újjászületés hónapját Vénusznak, Mars kedvesének szentelték a rómaiak. Az istenasszony mellékneve „aprilis” volt, amely az „aperire” (jelentése: megnyit, kivirágzik) szóból ered.
Ez a hónap a megújhodás ideje. Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak. A kis bárányok is vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől". A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Szelek havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Báránytor (Rügyezés) hava elnevezést használták áprilisra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Szelek hónapja. A Nap a Bika jegyébe lép.

„Bika Hóban a’ bikákat
Ismét a’ tsordába verd.
Szőllőt köss, a’ báránykákat
El-választni meg ne merd.
Vess a’ mit még nem vetettél,
Kőfalat most jól kezdettél,
Méheket ki-menni hagyj,
Plántáidnak vízet adj.”

(Földi János Aprilis, az Égi jegy szerént Bika hava című verse)
*
Népi mondóka

György-nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.
*

Népi megfigyelések:

- április esője elkergeti a fagyot
- áprilisi hó trágyáz, márciusi szalmáz
- április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves
- lucskos áprilist virágos május és száraz június követ
- áprilisban hét tél, hét nyár
- áprilisi zivatar kergeti a fagyot
- hideg április, rossz esztendő
*
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni. Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárvány kék és sárga színe jól látszik, néhány napra jó időt lehet várni. Húsvét körüli nedves idő rossz rossz aratást okoz. Ha Szent György napja körül a rozs akkora, hogy a varjú elbújhatik benne, gabonabőségre mutat.
*
Jeles napok áprilisban:

Április 1.

Ugratások, csúfolók, a bolondozások, a viccelődés napja. Ma már csak a beugratások és csúfolódások napja, a természet megújulásának vidám ünneplése tréfálkozással, mókázással. A tréfálkozó kedvű felnőttek és gyerekek ugratják egymást ezen a napon. Ha sikerül a kieszelt tréfa és sikerül a másikat becsapni valamivel, akkor következnek a csúfoló versikék: „Április bolondja, május szamara, fölnézett a toronyba. Megnézte, hogy hány óra: Fél tizenkettő, bolond mind a kettő!”

*
Április 1, - 2
Húsvét

Nagyböjt: hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart. A VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe.
Virágvasárnap: A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól (Jézus Jeruzsálembe való bevonulásától) fehérvasárnapig tart.

- barkaszentelés, körmenet.

Nagyhét: A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete. Jézus
szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának ünnepe: keresztjárás,
passiójáték, nagyheti takarítás, nagypénteki munkatilalom, feltámadási körmenet.
Húsvétvasárnap: Jézus feltámadásának ünnepe. A tavaszi napéjegyenlőséget
(márc.21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Mozgó ünnep, melynek időpontját
a niceai zsinat (325-ben) állapította meg.: ételszentelés bálok, táncmultságok.
Húsvéthétfő: Húsvét másnapja. locsolkodás, locsolóversek.
Fehérvasárnap: Húsvét utáni vasárnap. komálás, mátkálás.
*

Április 5. Vince napja.

Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.
*
Április 14. – Tibor napja

virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is. “Tibor a pacsirta megszólaltatója” Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz – vélik a Mura vidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk.
*
Április 24. Sárkányölő Szent György napja.

Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.

- állatok kihajtásának első napja

- rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.

- rontás elleni védekezés

- időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.

*
Április 25. Márk napja.

Márk evangélista ünnepe. Búzaszentelő körmenet . 

 Kert – Április

Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régente "száznapnak" is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.
A régi magyar kalendáriumok "Virághozó, vigasztaló Szent György havának" - is nevezték az áprilist, amikor már a gazdák figyelmét a sürgető, kinti tennivalókra terelte a gyümölcsfák virágait kipattantó vegetáció. "Nyessd a barackfát. Irtsd a kerti férget. Most ültesd, akkor lesz szép sűrű sövényed. Szőlőt is bujthatsz még, most a legjobb karózni. A palántát is lehet ki szabadba hozni" - ezt ajánlotta dédanyáink korában Szent György, azaz április havára a

Bácskai naptár.
Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni. Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárvány kék és sárga színe jól látszik, néhány napra jó időt lehet várni. Húsvét körüli nedves idő rossz rozsaratást okoz. Ha Szent György napja körül a rozs akkora, hogy a varjú elbújhatik benne, gabonabőségre mutat.

Áprilisban már melegebbre fordul az idő. Áprilissal minden kétséget kizáróan megérkezik a tavasz. Az ősszel ültetett hagymás növények, a tulipánok, nárciszok, jácintok teljes pompájukban virágoznak. Áprilissal borulnak virágba a liliomfák és a díszcseresznyék is. Fantasztikus édes illatot áraszt az illatos bangita (Viburnum carlesii).

Kora tavaszi metszések elvégzése után nekiláthatunk új gyepfelület létrehozásának és a már meglévő gyep tavaszi gondozásának. Áprilisban nyírjuk először a már korábban telepített gyepet.

A gyümölcsök virágait az éjszakai fagyok ellen védeni kell. A fal mellett levő lugast fóliafüggönnyel védhetjük. Hűvösebb vidéken a rózsát ilyenkor metsszük.

A gyepbe tervezett virágágyásokat a fűmag vetése előtt alakítsuk ki. Kertünk tervezése, építése során próbáljunk egyensúlyt teremteni a különböző növények arányait tekintve. telepíthetünk még bokorrózsát, illetve rózsafát. még elültethetjük a nyáron és ősszel virágzó évelőket és az évelő díszfüveket, ha jól fejlett gyökérlabdával rendelkeznek. Az esetleges fagyok figyelembevételével megkezdhetjük az egynyáriak (pl.: körömvirág, pillangóvirág, rézvirág) és a fűszernövények vetését. A zöldségnövények közül is számos vethető már, így a spenót, a sóska, a zeller, a fokhagyma, a zöldborsó, a hónapos retek és a fejes saláta. Itt az ideje a nyári virágzású hagymások (pl.: díszhagymák, liliomok) ültetésének is.

Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium - április


Jankovics Marcell
Jelkép-kalendárium

(részlet)

A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru, l. görög Aphrodité). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire „kinyílni, feltörni” igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt.
A hónap római ünnepei a növényzet sarjadzását, az állatok szaporodását, általában a termékenységet voltak hivatottak elősegíteni. Április 4-én volt a Megalesia, a kisázsiai Kübelé (latin Cybele) ünnepe. A Megalé Métér (görög „Nagy Istenanya”) Venus phrűg megfelelőjeként Attisz (Adónisz) párja volt. Április 12-én a gabonaanyát, Cerest ünnepelték a Ceralia ünnepen. 15-én vemhes teheneket áldoztak nyilvánosan a szaporulatért, a Fordicidia ünnep erről kapta a nevét. 21-én tartották a Palilia ünnepet, Palesnek, a nyájak istenének neve után. E napon emlékeztek meg Róma alapításáról. Ennek során a Vesta-szüzek tisztító és termékenyítő máglyatüzeket gyújtottak, melyeken a résztvevők átugráltak és áthajtották rajtuk barmaikat. 23-a a Vinalia Urbana, a Borkóstoló ünnep napja, 25-e a Robigaliáé, amikor körmenetet tartottak és állatáldozatot mutattak be Robig(o) istennőnek, hogy a vetést elkerülje a gabonarozsda (robigo jelentése: „gabonaüszög,” „rozsda”). A megelőzés sajátos módját gyakorolták a rómaiak. Az üszög ellen vörös rókákat hajtottak a gabonatáblákba. Érdekes, hogy a bibliai Sámson – noha bevallottan egészen más céllal – hasonlót cselekedett a filiszteusok gabonaföldjeivel. Összefogott 300 rókát, égő csóvát kötött a farkukra, és a vetésbe hajtotta őket. A filiszteusok gabonája megsemmisült, akárha üszög esett volna bele. (A mi üszög, üszök szavunk nemcsak „betegséget”, hanem „parazsat, pernyét” is jelent!) Figyelemre méltó az is, hogy a néphit szerint az „üszögöt” asszony szüli („üszöggyerek”), s azért lesz „üszög” a magzatból, mert a viselős asszony a tűzhely parazsát vízzel öntötte le, s a szoknyája alá felcsapó gőz bejutott a méhébe. Az „üszöggyerek” – úgy tartják – szőrös állathoz hasonló. Mindez arra vezethető vissza, hogy a vörös rókát, úgy is mint napállatot, de főleg azért, mert a rágcsálók irtásával nagy hasznot hajt, egykor Eurázsia-szerte, mint Japánban még ma is, gabonaszellemként tisztelték. Visszatérve április havához, a hónap utolsó ünnepe a 28-ától május 3-ig tartó Floralia, Flora virágistennőt tiszteli meg. Ez azonban már a májust vezeti be.

Jurisin Szőke Margit - Húsvéti készülődés


Jurisin Szőke Margit
Húsvéti készülődés

Gyönyörű, tavaszi, derűfényes nap van ma,
Sürög-forog a konyhájában a nagymama.
Közeledik Húsvét napja, sok a munkája,
Unokák jönnek vendégségbe, őket várja.

Főzi már a sonkát, a kolbászt és a tojást,
Mindez nem elég, festeni is kell a tojást.
Pucol vöröshagymát, a héjából lesz festék,
A sok közül egy, piros tojás is ajándék.

A süti igen fontos, kell a mézes nyuszi,
Érte hálásak unokái, lesz sok puszi.
Krémes pite? Okvetlen, mindenki kedvence!
Sok kell belőle, hogy útravaló is legyen.

Teríték kész, barka is került az asztalra,
Szeretettel így vár kedves kis családjára.
Mire mindezzel kész, már talpon alig bírja,
Nem bánja, az unokák karja meggyógyítja.

Nagy Csaba /Gyémánt/ - Tavasszal; - Az élet


Nagy Csaba /Gyémánt/

Tavasszal


Mint ki föllélegzik s szárnyal,
elindulnak a fák,
varázslatokban ébred az érzet
s a fény asztalán
érzem ahogy érzed
örömöm minden rebbenő szilánkját.


Csókolj, s ránk borul majd újra
szilvafánk
hófehérben nyíló virággal telt ága.

*

Az élet




csak egy időcsepp
gömbszivárványának élénk rezdülése,
csak tavasz festette zöld ágak
reménybe mélyült halk suhanása,
talán csak bércek-fölötti ékesített álom,


magasban élő harangszívverések,
nyugalmam
szavaitok között
egyszer majd én is tudom megtalálom.