Szécsi Margit
A tavaszi fagy
Élet zajtalan varrónője
ki mindent összeállni késztet
jött, harapós fénnyel - csillogtak
az életen a halál-fércek.
ki mindent összeállni késztet
jött, harapós fénnyel - csillogtak
az életen a halál-fércek.
Befagytak a ragyogó ércek,
fázott a tűz - egyszerre tél lett,
a hideg vas is, kézhez-forrva
emlékezett a jégkorszakra.
fázott a tűz - egyszerre tél lett,
a hideg vas is, kézhez-forrva
emlékezett a jégkorszakra.
Csalók voltak a forró térdek,
jég-violák a szenvedélyek.
S füstölgő csóvák: lelkek égtek,
ki ne fagyjanak a vetések.
jég-violák a szenvedélyek.
S füstölgő csóvák: lelkek égtek,
ki ne fagyjanak a vetések.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése