Fazekas Imre Pál
Ember természet
mélybenülő ércszavú
völgyek
barkahozó szép tavasz
illat
ringat a szél futnak
a zöldek
nap simogat fényei
hívnak
lángol a víz szikra
esővel
futva tova elcsobban
a parton
kis madarak éneke
tölt el
fák susogását
belehallom
s röpke a perc sorsba
mereng már
felszabadul kötve
talált só
villan a gond hol
levegő jár
kötve-kötött
indavilág-szó
most pereg itt most a
jelen van
múlt s a jövő mint
homok hull el
élet a föld ám de a
gazban
sárba tiport ékszer
az ember
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése