Berze Tünde
Tört varázs
A szoba sarkába
visszahúzódik,
onnan nézz rám
csodálkozva,
az elhalványuló
éjszaka árnya.
Mit kértem, mit
reméltem,
már magam sem tudom,
bennem él gerjesztett
zavarom.
A józan reggel nem
hoz idillt,
csak frissen főtt
kávé illatot,
álmos tekintetet, mi
már nem ragyog.
Összerándult
gerinccel reszketek,
pedig még dúl bennem
a perzselő éj.
Jaj mit tegyek,
érzéseim széttépnek,
s elmélázom, mi vagy
nekem,
az éjfonalán csüngve
maradt,
csoda-szép, de
tört-varázs…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése