Pénzár Miklós Csaba
Mint a szél…
Mint a szél
a száraz levelet,
úgy sodort el
a szerelmed !
a száraz levelet,
úgy sodort el
a szerelmed !
Pillanat kellet csak
és égtem,
már óriási lángban
hevültem !
és égtem,
már óriási lángban
hevültem !
Viharos szerelem
éltethetett,
jelentett nekem
sok szépet,
éltethetett,
jelentett nekem
sok szépet,
Csodát,szívemben,
óriási erőt !
Viszonzást,
ragaszkodást,
óriási erőt !
Viszonzást,
ragaszkodást,
Összetartó
kapaszkodást
és lassan,eltelt,
ez az élet
kapaszkodást
és lassan,eltelt,
ez az élet
Átéltünk már
minden
szépséget
fekete hajunk
minden
szépséget
fekete hajunk
Már lassan
hófehér lett
mégis úgy
szeretjük
egymást,
hófehér lett
mégis úgy
szeretjük
egymást,
Mint régen ,
a hajnali
csodás égen,
a csillagok
a hajnali
csodás égen,
a csillagok
A legfényesebb
ragyogó csillag
kísérte aztán
minden léptünk...
ragyogó csillag
kísérte aztán
minden léptünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése