Zsiga Lajos
Ó szerelem
lélek húrjain
könnyed sóhaj
vágy álom
térdet hajtó akarat
keresve az utat
kitörni magad
testté válni
érinteni a másikat
mosollyá
örömkönnyé ha szabad
szívben dobbanás
letépni álarcokat
sisteregni az erekben
pírt vinni
félelemtől
még sápadt arcokra
te mozgatsz mindent
testet s lelket
karmester vagy
egyben zenész is
kórus az összes hang
s a némaság
parányi verejtékcsepp
lázas alkony homlokán
ó szerelem
hatalom és kegyelem
lázadó
soha meg nem alkuvó
igaz
csendes
olykor néha pimasz
de ez vigasz
az élet tű cérnája
saját magát összevarrja
kettőből egy legyen
s a lángoló tűzben
szerelem tüzének gyermeke
megszülessen
élhess tovább
otthagyva parányi szikrát
pislákolva néha lángra kap
emlékezve rád
megmaradsz felolvadva
az idő lágy ölén
míg eljön
a harmatosan fújó szél
könnyed sóhaj
vágy álom
térdet hajtó akarat
keresve az utat
kitörni magad
testté válni
érinteni a másikat
mosollyá
örömkönnyé ha szabad
szívben dobbanás
letépni álarcokat
sisteregni az erekben
pírt vinni
félelemtől
még sápadt arcokra
te mozgatsz mindent
testet s lelket
karmester vagy
egyben zenész is
kórus az összes hang
s a némaság
parányi verejtékcsepp
lázas alkony homlokán
ó szerelem
hatalom és kegyelem
lázadó
soha meg nem alkuvó
igaz
csendes
olykor néha pimasz
de ez vigasz
az élet tű cérnája
saját magát összevarrja
kettőből egy legyen
s a lángoló tűzben
szerelem tüzének gyermeke
megszülessen
élhess tovább
otthagyva parányi szikrát
pislákolva néha lángra kap
emlékezve rád
megmaradsz felolvadva
az idő lágy ölén
míg eljön
a harmatosan fújó szél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése