Illyés Gyula
Egy kis szél
Fúhat a szél dombon,
aljon,
nincs szélmalom, hogy
forogjon;
fúhat tengerre,
folyóra,
nincs vitorlás, nincs
vitorla.
Gépkocsi fut, mintha
égne,
annak porát kapja
kézbe,
a szegény szél, a
munkátlan,
azt tépdesi
haragjában.
Tele volna tettel,
kedvvel,
de hisz a kutyának
sem kell.
Megzavar egy
felhő-nyájat,
mint facér eb a
libákat.
Árvalányhaj,
rezegtetni,
ingujj sincs már
lebegtetni.
Ághegyen magát
kínálva
ring egy szellő, egy
kis árva.
Az ember már meg se
látja
azt a régi kedves
társat.
Mind a földön,
földben kutat,
szenet, gázat, meg
olajat.
Nem a hű társ, nem a
régi,
új segítség kell már
néki.
Árva kis szél, mire
vágyol?
Huss, el is szállt
már az ágról.
Ott iszkol a sövény
mellett.
Neked adom ezt a
verset.
Minek zúgjak, mit
dudoljak?
Költő se kell már
maholnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése